Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

SZEMPONTVÁLTÁS

A tudatosság a legfontosabb dolog amit önmagunkért tehetünk.

Kire számíthatsz?

2017. október 18. 11:35 - Monori Györgyi

Néha rám tör a szomorúság. Néha rám tör a magány érzése, és a problémák hatalmas felhőként lassan nehezednek rám.

A sírás kerülget, kétségbeesve keresem a megoldást, és várom a segítséget valakitől, valahonnan. Szemrehányóan követelem hogy hol van az aki megvigasztal, és megnyugtat. Ilyenkor mindig nagyon hiányzik édesapám. Az én életemben ő volt a legfontosabb. Most már nekem is gyerekeim vannak, mégis míg élek, én Édesapám kislánya maradok. Néha jó volna újra gyermek lenni, aki szaladhat a panaszaival édesapja biztonságot nyújtó karjaiba. És hirtelen megszűnhetne tér és idő, és csak a szeretet melegsége öntené el a szívemet. Mennyivel egyszerűbb lenne. De bizony már nem vagyok gyerek, és apukám ölelésének érzését már csak az emlékeimben őrzöm.

people-2557511_640.jpg

Megengedem, és átadom magam az érzéseimnek, a félelmeimnek és a kétségeimnek.

Egy dologban biztos voltam, abban, hogy boldog akarok lenni. Sokáig hibáztattam az életet, amiért elvette tőlem apukám, ezáltal az egyetlen forrást ahonnan az önzetlen szeretet áramlott hozzám. Megoldást kerestem. Ezért elindultam egy úton, hogy ennek érdekében minden tőlem telhetőt megtegyek. És az első váratlan segítség amit kaptam, nem más volt mint egy jó tanács: SZERESSEM MEG ÖNMAGAM. Döbbenten álltam és nem is értettem miről beszélnek. Hogyan is adhatnék meg valamit magamnak amit másoknak kellene. Pofára estem, sajnálkozást vártam, helyette rávilágítottak egy olyan tényre amire azelőtt senki sem. 

Az életem alakulásáért, a dolgokhoz való hozzáállásomért ÉN MAGAM VAGYOK FELELŐS! 

Szépen lassan megértettem, és rájöttem miről beszéltek. Saját magam, és a céljaim érdekében elkezdtem ezen "dolgozni". Nem oldotta meg senki sem a gyerekkori sérüléseimet, a gátlásaimat, a problémáimat. Ez a hátizsák az enyém, nekem kell kipakolnom belőle, persze segítséget sokszor kértem hozzá. Mára megtanultam, és tapasztalatból tudom, bármi történjék is, önmagamra mindig számíthatok. A magamba vetett hitem, bizalmam, szeretetem mindig tovább juttat, tovább visz. Erőt nyújt, egy megingathatatlan talajt biztosít, ami lehetőséget ad arra hogy elessek, de utána képes legyek újból felállni. 

blonde-1850194_640.jpg

Ez persze nem azt jelenti, hogy egyedül kell élni! Szükségünk van kapcsolatokra, barátokra, egy társra. De nem minden áron. Ha néha úgy hozza az élet hogy egyedül kell az utadon járnod, akkor se ess kétségbe, mert ha felfedezed mekkora erő lakozik benned, legyőzhetetlen leszel. Én sem tudom mi vár még rám, és sokszor nem is olyan könnyű. De vállalom azt aki vagyok, és tisztelem magam olyannyira, hogy ha másoknak nem is tetszik ahogyan cselekszem, én akkor is haladok az utamon.

Mert a vágyaim, az érzéseim én ismerem, és csak rajtam múlik, hogy kitartok e mellettük!

 

Monori Györgyi Kriston intim torna tréner

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://szempontvaltas.blog.hu/api/trackback/id/tr6513014462

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása